Im memoriam

Akikért a harang szól...

Magyar Békefenntartók Emlékműve

A Magyar Békefenntartók Emlékművét, a budapesti Bolyai Honvéd Alapítvány kezdeményezésére, több civil szervezet összefogásával, a honvédelmi tárca támogatásával állították fel a Pákozdi Katonai Emlékhelyen. Az emlékmű felállításában nagy része volt a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének és a térség önkormányzatainak is. Három évvel az alapkőletétel után, 2005. május 27-én került sor az emlékmű ünnepélyes felavatására.
Dr. Berek Lajos ezredes szobrászművész és Szigeti Gyula építészmérnök tervei szerint készült emlékmű fő eleme az acélból készült lángcsóva, körülötte az 1896-tól napjainkig, a magyar katonák missziós helyszíneire emlékeztető márvány oszlopok. A talapzaton látható egy fekete márványlap, rajta a hősi halált halt katonák nevével és egy egyszerű tőmondattal: VÉGAKARATUK A BÉKE VOLT

Békefenntartók Napja

Az ENSZ 2002 decemberében döntött arról, hogy május 29-ét az ENSZ-békefenntartók nemzetközi napjává nyilvánítja annak jeleként, hogy a világ hálás a békefenntartók tevékenységéért. A nemzetközi szervezetnek ezt a munkáját 1988-ban Nobel Béke-díjjal ismerték el. Ez a nap a Magyar Békefenntartók Napja is, melynek alkalmából rendszerint központi ünnepséget rendeztek Pákozdon, a Nemzeti Katonai Emlékhelyen, valamint megemlékezéseket szerte az országban és a missziókban.

Hejcei tragédia

2006. január 19-én este a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce fölött magasodó Borsó-hegyre zuhant a szlovák légierő AN 24-es csapatszállító repülőgépe, amely a koszovói KFOR misszióból szállította haza a szlovák békefenntartókat. A gépen utazó 43 szlovák katona közül csak egyetlen ember (Martin Farkas fhdgy.) élte túl a balesetet. A kassai repülőtér közelében, a leszállópályától alig harminc kilométerre történt a baleset. A vizsgálóbizottság jelentése szerint a katasztrófát az okozta, hogy a pilóták vélhetõen alábecsülték a repülõgép alatti terepmagasságot.
A helyszínen azóta obeliszket és 42 kopjafát emeltek az áldozatok emlékére, és a könnyebb megközelíthetõség miatt, a település központjában pedig emlékművet állítottak. A főalak egy szárnyak nélküli, zuhanó angyal, amelyet a letarolt fák vesznek körbe. Az emlékmű Perleczky Lőrinc, Molnár László és Szabó László alkotta galántai művészcsoport alkotása.
A szerencsétlenség áldozatairól minden évben megemlékeznek Hejcén a szeretteiket elvesztők, a katonatársak, a szlovák és a magyar honvédség vezetői, a mentésben részt vevők és a helybéliek.

Egy bajtárs elvesztése

Az ENSZ grúziai UNOMIG missziójában 1996. március 9-én az élet ugyanúgy kezdődött, mint más napokon. A napi beosztás szerint a bangladesi Muhammed Hussain alezredes és a magyar Faragó Gábor őrnagy, Rigvava Ketovan helyi tolmáccsal együtt végezett járőrszolgálatot a Gali szektorban. A gépkocsit Hussain alezredes vezette, a járőrparancsnoki teendőket Faragó őrnagy látta el. A kátyúkkal teli aszfaltúton semmi sem utalt a közeledő veszélyre. A gépkocsi bal első kerekével hajtott az út közepén elrejtett harckocsi aknára. A robbanás ereje olyan mértékű volt, hogy leszakította a gépkocsi bal elejét, a többi részét pedig az út menti partoldalra repítette. Husszain alezredes azonnal meghalt. A magyar tiszt és a helyi tolmács súlyos sérüléseket szenvedett. Arra vonatkozóan, hogy a fegyverzetkorlátozási zónában, a naponta használt műúton ki, és mikor helyzete el az aknát sohasem derült fény.

A hősi halált halt Hussain alezredes családjának és Banglades kormányának az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai együttérzésüket fejezték ki. Faragó őrnagy a kórházi kezelést és a pihenőidőt követően, öt héttel a beleset után, visszatért a misszióba. Néhány hónap múlva a helyi tolmács is újra munkába állt.
A két túlélő számára nem múlt el nyomtalanul az incidens. Tisztában voltak vele, hogy küldetésük nagy veszéllyel jár, és azzal együtt tették a dolgukat. Terrorista akciók nem rettenhetik el az elszánt embereket. Bíznak a felkészültségükben és a gondviselésben. Számukra, és minden hasonló munkát vállaló számára igazak John Donne, angol költő szavai:

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól."